A cápaszerűek vagy közismertebben cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend. Őslénytani szempontból az Elasmobranchii (kopoltyúfedő nélküliek) rendjének alrendje, amely a bazális csoporttól (Cladoselachii, antennás cápák) elkülönülő porcos halakat jelenti. Az antennás cápák már a devon második felében megjelentek, a valódi cápák a karbonban.
Megjelenésük:
Kopoltyúval lélegeznek. A cápák teste hosszúkás, áramvonalas, orsó alakú, hengeres, keresztmetszete csaknem kör alakú. Egyes alakok egészen kígyószerűen megnyúltak, míg a pörölycápafélék koponyája oldalirányban erőteljesen kiszélesedett, így a testük mintegy kalapács alakúvá vált. Mellúszóik elülső szegélye nem nőtt össze teljes mértékben a testtel, így viszonylag elég szabadok. Farokúszójuk igen nagy felületű, minden esetben aszimmetrikus, ún. heterocerk farokúszó. Egy nagyobb felső, és egy kisebb alsó lebenyből áll.
Szájnyílásuk nem a test elején található közvetlenül, hanem alulra csúszott, félkör alakú. A szájüregben számos háromszög alakú, éles, pikkely eredetű, gyökértelen, ránőtt fog található, melyek több sorban helyezkednek el, és számuk igen nagy lehet. A fogak könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is. Ezek a fogak rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására, és tépésére alkalmasak. A kitépett falatokat aztán egészben nyelik le. Az orruk nagyon érzékeny a vízbe került vér szagára.
Életmódjuk:
Ismeretesek fog nélküli alakjaik is, melyek a tengervízből planktonokat szűrnek ki. A többi fajuk mind ragadozó, elsősorban halakkal, rákokkal, kagylókkal táplálkoznak, de a nagyobb termetű cápafajok tengeri emlősöket is zsákmányolnak, így az emberre is veszélyesek lehetnek (a fajok 10% veszélyes az emberre). Többségük a tengerek lakója, egyes fajok a trópusi folyókban élnek.
Szaporodásuk:
A csontos halakkal ellentétben belső megtermékenyítésűek, sőt elevenszülők is akadnak közöttük. A nem elevenszülő fajok kemény burkú petéket raknak.
Rendszerezés - Az öregrendbe az alábbi rendek tartoznak:
kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) – 270 faj
bikafejűcápa-alakúak (Heterodontiformes) – 10 faj
szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) – 5 faj
heringcápa-alakúak (Lamniformes) – 16 faj
rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) – 33 faj
fűrészescápa-alakúak (Pristiophoriformes) – 5 faj
angyalcápa-alakúak (Squatiniformes) – 18 faj
tüskéscápa-alakúak (Squaliformes) – 115 faj
________________________________________________________________
Cápafajok:
CHLAMYDOSELACHIDAE-GALLÉROS CÁPÁK CSALÁDJA
Galléros cápa (Chlamydoselachus anguineus)
HEXANCHIDAE-SZÜRKECÁPÁK CSALÁDJA
Hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa (Heptanchias perlo)
Szürkecápa (Hexancus griseus)
Pettyes hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus)
ECHINORHINDAE-SZEDERCÁPÁK CSALÁDJA
Szedercápa (Echinorhinus brucus)
SQUALIDAE-TÜSKÉSCÁPÁK CSALÁDJA
Fekete tüskéscápa (Etmopterus spinax)
Feketefarkú tüskéscápa (Squalus melanurus)
Grönlandi cápa (Somniosus microcephalus)
Kampósfogú tüskéscápa (Aculeola nigra)
Kis alvócápa ( Somniosus rostratus)
Közönséges tüskéscápa ( Squalus acanthias)
Madárcsőrű tüskéscápa (deania calcea)
Mélytengeri szaggató cápa (Isistius brasiliensis)
Nyelőcápa (Centrophorus granulosus)
Portugál tüskéscápa (Centroscymnus coelolepis)
Sárkányúszós tüskéscápa (Dalatias licha)
Sötét tüskéscápa (Centroscyllium fabricii)
Szürke tüskéscápa (Squalus blainvillei)
Törpe tüskéscápa (Squaliolus laticaudus)
OXYNOTIDAE-ÉRDESCÁPÁK CSALÁDJA
Disznócápa (Oxynotus centrina)
PRISTIOPHORIDAE-FŰRÉSZESCÁPÁK CSALÁDJA
Japán fűrészes cápa (Pristiophorus japonicus)
Rövid orrú fűrészes cápa (Pristiophorus nudipinnis)
SQUATINIDAE-ANGYALCÁPÁK CSALÁDJA
Közönséges angyalcápa (Squatina squatina)
HETERODONTIDAE-BIKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Ausztrál bikacápa (Heterodontus portusjacksoni)
Japán bikacápa (Heterodontus japonicus)
PARASCYLLIDAE-SZŐNYEGCÁPÁK CSALÁDJA
Kékes szőnyegcápa (heteroscyllium colcloughi)
Korall szőnyegcápa (parascyllium collare)
BRACHAELURIDAE-VAKCÁPÁK CSALÁDJA
Vakcápa (brachaelurus waddi)
ORECTOLOBIDAE-DAJKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Díszes dajkacápa (Orectolobus ornatus)
Pettyes macskacápa (Orectolobus maculatus)
HEMYSCYLLIDAE-BAMBUSZCÁPÁK CSALÁDJA
Arab bambuszcápa (Chiloscyllium arabicum)
Szürke bambuszcápa (Chiloscyllium griseum)
Váll-lapos cápa (Hemiscyllium ocellatum)
STEGOSTOMATIDAE-ZEBRACÁPÁK CSALÁDJA
Zebracápa (Stegostoma fasciatum)
GINGLYMOSTOMATIDAE-DAJKACÁPÁK CSALÁDJA
Dajkacápa (Ginglymostoma cirratum)
Rozsdás dajkacápa (Nebrius ferrugineus)
RHINIODONTIDAE-CETCÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Cetcápa (Rhincodon typus)
ODONTASPIDAE-HOMOKI TIGRISCÁPÁK CSALÁDJA
Homoki tigriscápa –Charcarias taurus (Eugomphodus taurus)
Kisfogú homoki tigriscápa (Odontaspis ferox)
MITSUKURINIDAE-KOBOLDCÁPÁK CSALÁDJA
Koboldcápa (Mitsikurina owstoni)
PSEUDOCARCHARIIDAE-KROKODILCÁPÁK CSALÁDJA
Krokodilcápa (Pseudocarcharias kamoharai)
MEGECHASMIDAE-ÓRIÁSSZÁJÚ CÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Óriásszájú cápa (Megachasma pelagios)
ALOPIIDAE-RÓKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Rókacápa (Alopias vulpinus)
CETORHINIDAE-ÓRIÁSCÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Óriáscápa (Cetorhinus maximus)
LAMNIDAE-HERINGCÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Heringcápa (Lamna nasus)
Hosszúuszonyú makocápa (Isurus paucus)
Nagy fehér cápa (Charcalodon carcharias)
Röviduszonyú makocápa (Isurus oxyrinchus)
SCYLIORHINIDAE-MACSKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA
Szivacsfejű macskacápa (Apristurus spongiceps)
Dagadó macskacápa (Cephaloscyllium ventriosum)
Feketeszájú macskacápa (Galeus melastomus)
Kispettyes macskacápa (Scyliorhinus canicula)
Nagyfoltos macskacápa (Scyliorhinus stellaris)
TRIAKIDAE-NYESTCÁPÁK CSALÁDJA
Közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus)
Csillagos cápa (Mustelus asterias)
Leopárdcápa (Triakis semifasciata)
HEMIGALEIDAE-MENYÉTCÁPÁK CSALÁDJA
Foghíjas cápa (Hemipristis elongatus)
CARCHARHINIDAE-KÉKCÁPA-FÉLÉK CSALÁDJA
Ásóorrú cápa (Scoliodon laticaudus)
Bikacápa-Zambézi cápa (Carcharhinus leucas)
Brazil hegyesorrú cápa (Rhizoprionodon lalandii)
Bronzcápa-Rézcápa (Carcharhinus brachyurus)
Citromcápa (Negaprion brevistris)
Ezüstsúszójú szirtcápa (Carcharhinus albimarginatus)
Fehérfoltos szirticápa (Triaenodon obesus)
Feketefarkú szirticápa- Rövid orrú cápa (Carcharhinus wheeleri)
Feketefoltos szirticápa (Carcharhinus melanopterus)
Feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus)
Foltosfarkú cápa (Carcharhinus sorrah)
Fonócápa (Carcharhinus brevipinna)
Gangeszi folyamicápa (Glyphis gangeticus)
Homokpadi cápa (Carcharhinus plumbeus)
Karibi szirtcápa (Carcharhinus perezi)
Kék cápa (Prionace glauca)
Nagyorrú cápa (Carcharhinus altimus)
Óceáni fehérfoltos cápa (Carcharhinus longimanus)
Selymescápa (Carcharhinus falciformis)
Sötétcápa (Carcharhinus obscurus)
Szürke szirtcápa (Carcharhinus albyrhynchos)
Tejcápa (Rhizoprionodon acutus)
Tigriscápa (Galeocerdo cuvier)
Vágottszemű cápa (Loxodon macrorhinus)
SPHYRNIDAE-PÖRÖLYFEJŰ CÁPÁK CSALÁDJA
Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini)
Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran)